Telefon: (+36-1) 415-2050
Fax: (+36-1) 415-2059
Mail: info@digitalistananyag.hu
Szakkönyvek óvodapedagógusoknak II.
Paraméterek: 7 könyv
|
Ár: 13 650 Ft Paraméterek: A gyermek megismerésének első lépései
Testi érettség, motoros képességek
Értelmi képességek
Érzelmi-akarati képességek
Szocializációs képességek
Anyanyelvi képességek
Iskolakészültség megállapítása
|
Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára
1. Fonay Tiborné - Kissné Takács Erika - Rákóczi Zoltánné: A gyermek megismerésének első lépései
"A mű szerzői több mint tízéves tapasztalattal rendelkeznek az óvodás gyermekek képességeinek szakszerű mérése és fejlesztése terén. E témában megjelent korábbi kiadványuk, a Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához címmel országszerte ismertté és elismertté tette munkájukat. Jelen kötetük e felhalmozott szellemi érték egy szelete.
A szerzők célja, hogy a ,,bemenettől a kimenetig" felelősségteljesen kövessék végig az óvodapedagógusok a gyermek fejlődését, és ehhez, valamint a gyermekek fejlesztéséhez szakszerű eszközként a jelen és a továbbiakban megjelenő hat kiadványt hatékonyan használhassák. Hatékonyan és könnyen használható eszközökre igen nagy szüksége van az óvodapedagógusoknak, tekintettel arra, hogy polihisztorként rengeteg feladat terheli le figyelmüket és energiájukat a gyerekekkel töltött munkaórák idején. Helyesen emelik ki a szerzők, hogy éppen ezért a játékban megragadott vizsgálati módszerek a leginkább kívánatosak és megvalósíthatók."
2. Kissné Takács Erika - Rákóczi Zoltánné: Testi érettség, motoros képességek
"A gyermek testi és mozgásfejlődésének a megismerése már az óvodába lépés pillanatában fontos elvárásként jelenik meg az óvodapedagógus részéről. Az óvodaérettség legfőbb kritériuma a kellő önkiszolgálás, szobatisztaság és a kommunikációs képesség mellett a megfelelő testi- és mozgásfejlettség. Könnyű belátni, hogy egy testi fejlődésben visszamaradott, fáradékony gyermek, vagy akár mozgáskoordinációjában bizonytalan, állandóan balesetező gyermek milyen nehezen tud együtt mozogni a többi gyermekkel, nem beszélve arról, hogy állandó felügyeletet is igényel. S akkor még nem beszéltünk e lemaradás lehetséges következményeiről, az értelmi fejlődés retardációjáról. Az iskolaérettség kritériumai között is fontos helyet tölt be a testi- és mozgásfejlettség. Az iskolai tanulás sikerességének egyik kulcsa a figyelem, melynek megalapozását a fizikai kondicionáló képesség szolgálja. A térbeli irányok helyes ismerete, s ehhez kötődően a tanulási zavarok megelőzése, az írás megtanulásának képessége mögött szintén a testi és mozgásfejlettség húzódik meg. Fontos tehát az óvodapedagógusnak végig figyelemmel követni neveltjeinek testi és mozgásfejlődését ahhoz, hogy a kellő fejlettségi szintre eljuttatva őket iskolába bocsáthatók legyenek.
E kötet abban nyújt segítséget a gyakorló óvodapedagógusoknak, hogy a testi és mozgásfejlődét részterületekre bontva útmutatót ad, honnan hova kell eljutnia a gyermeknek ahhoz, hogy iskolakészült legyen. Potenciálisan a legegyszerűbb módon igyekszik segítséget adni, hisz az egyes részképességeket úgy tárgyalja, hogy az akár megfigyeléssel, akár egyszerű módon játékos feladat végrehajtásával könnyen megismerhető legyen. Másik nagy előnye az eljárásnak, hogy a szerzők az adott részképességek mérésének értékelésénél általában egy ötfokú skálát (a, b, c, d, e) alkalmaznak, mellyel könnyen megállapítható a gyermek fejlettségi szintje, a gyermek teljesítménye megnyilvánulásai alapján. Az ötfokú skála többnyire az óvodába lépés minimum elvárásaitól (óvodaérettség) az iskolakészültségig terjed, tehát széles sávot, mintegy 3-4 évet kalibrál. Összefoglalóan elmondhatjuk e kiadványról, hogy a szerzők a testi és mozgásfejlődés területén a prioritásokat hangsúlyozva egy igen optimális mérési eljárást kínáltak fel a gyakorló óvodapedagógusoknak a fejlődés nyomon követésére és a fejlettségi szintek megállapítására."
3. Kissné Takács Erika - Rákóczi Zoltánné: Értelmi képességek
"Az értelmi képesség részképességeinek egymásra épülése logikus, a megismerés folyamatát tükrözik, magukba foglalva a piaget-i és affolteri koncepciót. A vizsgálatra kiragadott részképességek bizonyítottan a sikeres iskolai tanulás előfeltételei, nem beszélve arról, hogy szinte minden intelligenciatesztben prioritásként vannak jelen e részképességek. A bemutatott mérést szolgáló játékos feladatok lehetővé teszik a gyakorló óvodapedagógusnak, hogy tudatosan formáljon véleményt neveltjeinek értelmi fejlődéséről. E kötet egyszerű módon igyekszik segítséget adni, hisz az egyes részképességeket úgy tárgyalja, hogy az akár megfigyeléssel, akár egyszerű módon, játékos feladat végrehajtásával könnyen megismerhető legyen. Másik nagy előnye az eljárásnak, hogy a szerzők az adott részképességek mérésének értékelésénél általában egy ötfokú skálát (a;b;c;d;e) alkalmaznak, mellyel könnyen megállapítható a gyermek fejlettségi szintje a gyermek teljesítménye, megnyilvánulásai alapján.
Az ötfokú skála többnyire az óvodába lépés minimum elvárásaitól (óvodaérettség) az iskolakészültségig terjed, tehát széles sávot, mintegy 3-4 évet kalibrál. Összefoglalóan elmondhatjuk e kiadványról, hogy a szerzők az értelmi fejlődés területén a prioritásokat hangsúlyozva egy igen optimális mérési eljárást kínáltak fel a gyakorló óvodapedagógusoknak a fejlődés nyomon követésére és a fejlettségi szintek megállapítására."
4. Kissné Takács Erika - Miskolcziné Borsos Anikó - Rákóczi Zoltánné: Érzelmi-akarati képességek
"A gyermek megismeréséhez tartozik a gyermek élményvilágának és ahhoz kapcsolódóan érzelemvilágának tartalmi megismerése. Ezt a gyermek mindennapjait figyelemmel kísérő óvodapedagógusnak a gyermek beszédéből, fantáziájából, játékából, rajzaiból ismernie kell. A reggeli beszélgetések segítik e tartalmakat felszínre hozni, s szükség szerint a szorongást jelentő témákat megszelídíteni. Nem lehetett célja a szerzőknek ennek vizsgálata, tekintettel arra, hogy a mérések idején mindig más aktualitások vannak. E tartalmi elemek megjelenítését valójában a gyermek egyéni nyilvántartó anyagában tehetjük meg. Mindenesetre azt minden pedagógusnak tudnia kell, hogy amennyiben a gyermek reakcióit tartósan szorongás uralja, s ennek gyakran tünetei is vannak, akkor szakemberhez kell fordulni.
Az akarati képességek fejlődése és fejlesztése, Kelemen László szerint a jellem, az erkölcs megalapozása szintén a nevelés, az óvodai nevelés kulcskérdése. A belső feszültségeink, indulataink feletti önuralom; vágyaink, céljaink késleltetésének képessége; kudarc esetén az újrakezdés felvállalása; monotónia során a kitartás képessége; a tevékenységek végzése alkalmával jelentkező elcsábulás (más vonzóbb tevékenység irányába) lehetőségének való ellenállás, azaz a feladattudat képessége; a szabályok betartásának képessége még akkor is, ha hátrányba kerülünk ezáltal; a fellépő akadályok leküzdésének képessége mind megannyi megnyilvánulása és mérhető területe az akarati életnek. A szerzők e részképességek közül ötöt, az érzelmi fejlettségről szóló fejezet végén megjelenő feladattudattal együtt hatot tartanak kiemelkedő fontosságúnak a mérés szempontjából. Olyan játékos helyzeteket, megfigyelhető szituációkat prezentálnak, melyekkel a gyakorló óvodapedagógusok játszi könnyedséggel tudnak objektív ismereteket gyűjteni a gyermekek akarati képességeiről. A jól körvonalazott ötfokú értékelő skála segítségével pedig a kimenet, az iskolaérettség szempontjából is releváns döntés hozható a gyermek fejlettségéről."
5. Kissné Takács Erika - Miskolcziné Borsos Anikó: Szocializációs képességek
"A nevelés egyik legfontosabb (ha nem éppen a legfontosabb) területe a társas, társadalmi életre nevelés, azaz a szocializálás. A szocializáció folyamatában találkoznak az egyén személyiségvonásai és képességei, hisz a beilleszkedés folyamán azt tanulja meg az egyén, hogy a szükségleteit, vágyait miképpen legyen képes a társas környezettel összhangban kielégíteni. A személyiség szükségleteinek, vagy ahogy Hermann Alice vallotta, a személyiség ,,ösztöneinek megzabolásáról" van itt szó, melyre magát a gyermeket kell képessé tenni. A képessé tétet az eredményes alkalmazkodáshoz szükséges képességek kialakítását jelenti, mint pl. szabályok, normák ismerete, frusztrációs tolerancia, kívánt viselkedésmódok elsajátítása stb. Mindezt a gyermek társas közegben, családjában, nevelési intézményben, kortársak között sajátítja el, ezért is nevezzük a folyamatot szociális tanulásnak. A társas közegben a gyermek nemcsak a szabályokat, elvárásokat, az ezekhez illeszkedő viselkedésmódokat, attitűdöket érzékeli, interiorizálja, hanem megtanulja önmagát is bemérni. Lehetősége nyílik az önmegismerésre, önbemérésre, céljainak, vágyainak tudatosítására, s azok adekvát kielégítésére, azaz az önérvényesítésre (asszertivitás). A hatékony asszertív technikák kialakításáig hosszú az út, s közben számtalanszor felvetődik a kérdés: ,,Ki vagyok én" ,,Milyennek látnak a többiek" ,,Mi a szerepem, hol a helyem a közösségben" ,,Hogyan juttathatom érvényre céljaimat, vágyaimat" - "
6. Fonay Tiborné - Kissné Takács Erika - Sütőné Karsa Tímea: Anyanyelvi képességek
"Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára című sorozat hatodik kötetét tartja kezében az olvasó. A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlettsége az óvodapedagógus munkájának egyik legfontosabb fokmérője. Az óvodakezdés első napjaitól fogva fürkésző pillantásokkal figyelik a szülők gyermekeiket, kivel, kikkel kommunikált, tud-e már verset, mondókát, dalokat, egyáltalán jelzi-e a pedagógusnak szükségleteit. A kommunikáció, a kifejező készség, a beszéd révén tetten érhető a gyermek szocializálódása, belső élmény- és képzetvilága, az értelmi fejlődése, s természetesen az iskolakészültsége is. Látható tehát, hogy pusztán az anyanyelv alakulásának, fejlődésének, jellegzetességeinek megismerésével képet kaphatunk a gyermek személyiségéről és képességeiről. A pszichológusok, gyógypedagógusok ki is aknázzák az ebben rejlő lehetőségeket. Személyiségvizsgáló módszereik között szerepel a beszélgetés, beszéltetés, pl. meseszövés tematikus képek, befejezetlen mesék révén. A beszéd jellegzetességei utalnak a beszélő érzelmi állapotára, vagy akár alkalmazkodási nehézségeire is, pl. szorongás kifejeződése, elektív mutizmus jelensége, vagy akár az echolália előfordulása autista, hospitalizált gyermeknél."
7. Kissné Takács Erika - Rákóczi Zoltánné: Iskolakészültség megállapítása
"Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára című sorozat jelen, azaz a hetedik kötete igen fontos állomása a kiadványsorozatnak. A szerzők e kötetben vállalkoznak arra, hogy az eddigi kötetek tartalmi egységeit az iskolakészültség szempontjából integrálják. Nem kis vállalkozás ez, ha arra gondolunk, hogy a szintetizálást több célnak is alá kellett rendelniük.
A kiadvány egyik legfontosabb célja és értéke, hogy túllép, túlmutat az óvodáskorú gyermeken. Nem pusztán az iskolakészültség megállapításának célja lebeg a szerzők szeme előtt, hanem az iskolai beválás kérdése is. Két szempontból is korszakalkotó ez az elgondolás.
Egyrészt a szerzők, mint gyakorló óvodapedagógusok komoly és felelősségteljes munkájából kiindulva válik láthatóvá számunkra, hogy soha nem szabad megfeledkeznünk pedagógiai munkánk ellenőrzéséről. E kiadvány lehetővé teszi, hogy a gyermek fejlődése nyomon követhető legyen az első iskolás év végéig, s ezzel az óvodapedagógus objektív információt kaphat saját, több éven át végzett nevelő-fejlesztő munkájáról a vizsgált gyermekeket illetően. Természetesen ez csak a tanítókkal való szoros együttműködésben valósulhat meg, s ez jelenti, ez implikálja a szerzők másik fő célkitűzését. Jelen kötettel a szerzők egy lehetséges módját adják az óvodapedagógus-tanító tartalmas együttműködésének, melynek igazi nyertesei a gyerekek. Az úgynevezett ,,átadó lap" lehetővé teszi, hogy a tanító képet kaphasson az óvodából érkező gyermekről, annak értékeiről, esetleg a tanulási, magatartászavar veszélyeztetettségről. Hangsúlyozni szeretném, hogy az óvodapedagógus objektív, és a gyermek fejlődési lehetőségeit, potenciáljait tükröző véleménye nem eredményez kedvezőtlen befolyásoltságot a gyermek megítélését illetően. Tudniillik sok tanító tart attól, hogy az óvodapedagógus véleménye bizonyos gyerekekről lesújtó lesz, s ezzel ő maga is kedvezőtlenül fog vélekedni az adott nebulóról. Ez tévhit! Megfelelő kommunikációval, s helyes pedagógiai attitűddel ez elkerülhető. E kiadvány ragyogó példája mindennek."
1. Fonay Tiborné - Kissné Takács Erika - Rákóczi Zoltánné: A gyermek megismerésének első lépései
"A mű szerzői több mint tízéves tapasztalattal rendelkeznek az óvodás gyermekek képességeinek szakszerű mérése és fejlesztése terén. E témában megjelent korábbi kiadványuk, a Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához címmel országszerte ismertté és elismertté tette munkájukat. Jelen kötetük e felhalmozott szellemi érték egy szelete.
A szerzők célja, hogy a ,,bemenettől a kimenetig" felelősségteljesen kövessék végig az óvodapedagógusok a gyermek fejlődését, és ehhez, valamint a gyermekek fejlesztéséhez szakszerű eszközként a jelen és a továbbiakban megjelenő hat kiadványt hatékonyan használhassák. Hatékonyan és könnyen használható eszközökre igen nagy szüksége van az óvodapedagógusoknak, tekintettel arra, hogy polihisztorként rengeteg feladat terheli le figyelmüket és energiájukat a gyerekekkel töltött munkaórák idején. Helyesen emelik ki a szerzők, hogy éppen ezért a játékban megragadott vizsgálati módszerek a leginkább kívánatosak és megvalósíthatók."
2. Kissné Takács Erika - Rákóczi Zoltánné: Testi érettség, motoros képességek
"A gyermek testi és mozgásfejlődésének a megismerése már az óvodába lépés pillanatában fontos elvárásként jelenik meg az óvodapedagógus részéről. Az óvodaérettség legfőbb kritériuma a kellő önkiszolgálás, szobatisztaság és a kommunikációs képesség mellett a megfelelő testi- és mozgásfejlettség. Könnyű belátni, hogy egy testi fejlődésben visszamaradott, fáradékony gyermek, vagy akár mozgáskoordinációjában bizonytalan, állandóan balesetező gyermek milyen nehezen tud együtt mozogni a többi gyermekkel, nem beszélve arról, hogy állandó felügyeletet is igényel. S akkor még nem beszéltünk e lemaradás lehetséges következményeiről, az értelmi fejlődés retardációjáról. Az iskolaérettség kritériumai között is fontos helyet tölt be a testi- és mozgásfejlettség. Az iskolai tanulás sikerességének egyik kulcsa a figyelem, melynek megalapozását a fizikai kondicionáló képesség szolgálja. A térbeli irányok helyes ismerete, s ehhez kötődően a tanulási zavarok megelőzése, az írás megtanulásának képessége mögött szintén a testi és mozgásfejlettség húzódik meg. Fontos tehát az óvodapedagógusnak végig figyelemmel követni neveltjeinek testi és mozgásfejlődését ahhoz, hogy a kellő fejlettségi szintre eljuttatva őket iskolába bocsáthatók legyenek.
E kötet abban nyújt segítséget a gyakorló óvodapedagógusoknak, hogy a testi és mozgásfejlődét részterületekre bontva útmutatót ad, honnan hova kell eljutnia a gyermeknek ahhoz, hogy iskolakészült legyen. Potenciálisan a legegyszerűbb módon igyekszik segítséget adni, hisz az egyes részképességeket úgy tárgyalja, hogy az akár megfigyeléssel, akár egyszerű módon játékos feladat végrehajtásával könnyen megismerhető legyen. Másik nagy előnye az eljárásnak, hogy a szerzők az adott részképességek mérésének értékelésénél általában egy ötfokú skálát (a, b, c, d, e) alkalmaznak, mellyel könnyen megállapítható a gyermek fejlettségi szintje, a gyermek teljesítménye megnyilvánulásai alapján. Az ötfokú skála többnyire az óvodába lépés minimum elvárásaitól (óvodaérettség) az iskolakészültségig terjed, tehát széles sávot, mintegy 3-4 évet kalibrál. Összefoglalóan elmondhatjuk e kiadványról, hogy a szerzők a testi és mozgásfejlődés területén a prioritásokat hangsúlyozva egy igen optimális mérési eljárást kínáltak fel a gyakorló óvodapedagógusoknak a fejlődés nyomon követésére és a fejlettségi szintek megállapítására."
3. Kissné Takács Erika - Rákóczi Zoltánné: Értelmi képességek
"Az értelmi képesség részképességeinek egymásra épülése logikus, a megismerés folyamatát tükrözik, magukba foglalva a piaget-i és affolteri koncepciót. A vizsgálatra kiragadott részképességek bizonyítottan a sikeres iskolai tanulás előfeltételei, nem beszélve arról, hogy szinte minden intelligenciatesztben prioritásként vannak jelen e részképességek. A bemutatott mérést szolgáló játékos feladatok lehetővé teszik a gyakorló óvodapedagógusnak, hogy tudatosan formáljon véleményt neveltjeinek értelmi fejlődéséről. E kötet egyszerű módon igyekszik segítséget adni, hisz az egyes részképességeket úgy tárgyalja, hogy az akár megfigyeléssel, akár egyszerű módon, játékos feladat végrehajtásával könnyen megismerhető legyen. Másik nagy előnye az eljárásnak, hogy a szerzők az adott részképességek mérésének értékelésénél általában egy ötfokú skálát (a;b;c;d;e) alkalmaznak, mellyel könnyen megállapítható a gyermek fejlettségi szintje a gyermek teljesítménye, megnyilvánulásai alapján.
Az ötfokú skála többnyire az óvodába lépés minimum elvárásaitól (óvodaérettség) az iskolakészültségig terjed, tehát széles sávot, mintegy 3-4 évet kalibrál. Összefoglalóan elmondhatjuk e kiadványról, hogy a szerzők az értelmi fejlődés területén a prioritásokat hangsúlyozva egy igen optimális mérési eljárást kínáltak fel a gyakorló óvodapedagógusoknak a fejlődés nyomon követésére és a fejlettségi szintek megállapítására."
4. Kissné Takács Erika - Miskolcziné Borsos Anikó - Rákóczi Zoltánné: Érzelmi-akarati képességek
"A gyermek megismeréséhez tartozik a gyermek élményvilágának és ahhoz kapcsolódóan érzelemvilágának tartalmi megismerése. Ezt a gyermek mindennapjait figyelemmel kísérő óvodapedagógusnak a gyermek beszédéből, fantáziájából, játékából, rajzaiból ismernie kell. A reggeli beszélgetések segítik e tartalmakat felszínre hozni, s szükség szerint a szorongást jelentő témákat megszelídíteni. Nem lehetett célja a szerzőknek ennek vizsgálata, tekintettel arra, hogy a mérések idején mindig más aktualitások vannak. E tartalmi elemek megjelenítését valójában a gyermek egyéni nyilvántartó anyagában tehetjük meg. Mindenesetre azt minden pedagógusnak tudnia kell, hogy amennyiben a gyermek reakcióit tartósan szorongás uralja, s ennek gyakran tünetei is vannak, akkor szakemberhez kell fordulni.
Az akarati képességek fejlődése és fejlesztése, Kelemen László szerint a jellem, az erkölcs megalapozása szintén a nevelés, az óvodai nevelés kulcskérdése. A belső feszültségeink, indulataink feletti önuralom; vágyaink, céljaink késleltetésének képessége; kudarc esetén az újrakezdés felvállalása; monotónia során a kitartás képessége; a tevékenységek végzése alkalmával jelentkező elcsábulás (más vonzóbb tevékenység irányába) lehetőségének való ellenállás, azaz a feladattudat képessége; a szabályok betartásának képessége még akkor is, ha hátrányba kerülünk ezáltal; a fellépő akadályok leküzdésének képessége mind megannyi megnyilvánulása és mérhető területe az akarati életnek. A szerzők e részképességek közül ötöt, az érzelmi fejlettségről szóló fejezet végén megjelenő feladattudattal együtt hatot tartanak kiemelkedő fontosságúnak a mérés szempontjából. Olyan játékos helyzeteket, megfigyelhető szituációkat prezentálnak, melyekkel a gyakorló óvodapedagógusok játszi könnyedséggel tudnak objektív ismereteket gyűjteni a gyermekek akarati képességeiről. A jól körvonalazott ötfokú értékelő skála segítségével pedig a kimenet, az iskolaérettség szempontjából is releváns döntés hozható a gyermek fejlettségéről."
5. Kissné Takács Erika - Miskolcziné Borsos Anikó: Szocializációs képességek
"A nevelés egyik legfontosabb (ha nem éppen a legfontosabb) területe a társas, társadalmi életre nevelés, azaz a szocializálás. A szocializáció folyamatában találkoznak az egyén személyiségvonásai és képességei, hisz a beilleszkedés folyamán azt tanulja meg az egyén, hogy a szükségleteit, vágyait miképpen legyen képes a társas környezettel összhangban kielégíteni. A személyiség szükségleteinek, vagy ahogy Hermann Alice vallotta, a személyiség ,,ösztöneinek megzabolásáról" van itt szó, melyre magát a gyermeket kell képessé tenni. A képessé tétet az eredményes alkalmazkodáshoz szükséges képességek kialakítását jelenti, mint pl. szabályok, normák ismerete, frusztrációs tolerancia, kívánt viselkedésmódok elsajátítása stb. Mindezt a gyermek társas közegben, családjában, nevelési intézményben, kortársak között sajátítja el, ezért is nevezzük a folyamatot szociális tanulásnak. A társas közegben a gyermek nemcsak a szabályokat, elvárásokat, az ezekhez illeszkedő viselkedésmódokat, attitűdöket érzékeli, interiorizálja, hanem megtanulja önmagát is bemérni. Lehetősége nyílik az önmegismerésre, önbemérésre, céljainak, vágyainak tudatosítására, s azok adekvát kielégítésére, azaz az önérvényesítésre (asszertivitás). A hatékony asszertív technikák kialakításáig hosszú az út, s közben számtalanszor felvetődik a kérdés: ,,Ki vagyok én" ,,Milyennek látnak a többiek" ,,Mi a szerepem, hol a helyem a közösségben" ,,Hogyan juttathatom érvényre céljaimat, vágyaimat" - "
6. Fonay Tiborné - Kissné Takács Erika - Sütőné Karsa Tímea: Anyanyelvi képességek
"Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára című sorozat hatodik kötetét tartja kezében az olvasó. A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlettsége az óvodapedagógus munkájának egyik legfontosabb fokmérője. Az óvodakezdés első napjaitól fogva fürkésző pillantásokkal figyelik a szülők gyermekeiket, kivel, kikkel kommunikált, tud-e már verset, mondókát, dalokat, egyáltalán jelzi-e a pedagógusnak szükségleteit. A kommunikáció, a kifejező készség, a beszéd révén tetten érhető a gyermek szocializálódása, belső élmény- és képzetvilága, az értelmi fejlődése, s természetesen az iskolakészültsége is. Látható tehát, hogy pusztán az anyanyelv alakulásának, fejlődésének, jellegzetességeinek megismerésével képet kaphatunk a gyermek személyiségéről és képességeiről. A pszichológusok, gyógypedagógusok ki is aknázzák az ebben rejlő lehetőségeket. Személyiségvizsgáló módszereik között szerepel a beszélgetés, beszéltetés, pl. meseszövés tematikus képek, befejezetlen mesék révén. A beszéd jellegzetességei utalnak a beszélő érzelmi állapotára, vagy akár alkalmazkodási nehézségeire is, pl. szorongás kifejeződése, elektív mutizmus jelensége, vagy akár az echolália előfordulása autista, hospitalizált gyermeknél."
7. Kissné Takács Erika - Rákóczi Zoltánné: Iskolakészültség megállapítása
"Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára című sorozat jelen, azaz a hetedik kötete igen fontos állomása a kiadványsorozatnak. A szerzők e kötetben vállalkoznak arra, hogy az eddigi kötetek tartalmi egységeit az iskolakészültség szempontjából integrálják. Nem kis vállalkozás ez, ha arra gondolunk, hogy a szintetizálást több célnak is alá kellett rendelniük.
A kiadvány egyik legfontosabb célja és értéke, hogy túllép, túlmutat az óvodáskorú gyermeken. Nem pusztán az iskolakészültség megállapításának célja lebeg a szerzők szeme előtt, hanem az iskolai beválás kérdése is. Két szempontból is korszakalkotó ez az elgondolás.
Egyrészt a szerzők, mint gyakorló óvodapedagógusok komoly és felelősségteljes munkájából kiindulva válik láthatóvá számunkra, hogy soha nem szabad megfeledkeznünk pedagógiai munkánk ellenőrzéséről. E kiadvány lehetővé teszi, hogy a gyermek fejlődése nyomon követhető legyen az első iskolás év végéig, s ezzel az óvodapedagógus objektív információt kaphat saját, több éven át végzett nevelő-fejlesztő munkájáról a vizsgált gyermekeket illetően. Természetesen ez csak a tanítókkal való szoros együttműködésben valósulhat meg, s ez jelenti, ez implikálja a szerzők másik fő célkitűzését. Jelen kötettel a szerzők egy lehetséges módját adják az óvodapedagógus-tanító tartalmas együttműködésének, melynek igazi nyertesei a gyerekek. Az úgynevezett ,,átadó lap" lehetővé teszi, hogy a tanító képet kaphasson az óvodából érkező gyermekről, annak értékeiről, esetleg a tanulási, magatartászavar veszélyeztetettségről. Hangsúlyozni szeretném, hogy az óvodapedagógus objektív, és a gyermek fejlődési lehetőségeit, potenciáljait tükröző véleménye nem eredményez kedvezőtlen befolyásoltságot a gyermek megítélését illetően. Tudniillik sok tanító tart attól, hogy az óvodapedagógus véleménye bizonyos gyerekekről lesújtó lesz, s ezzel ő maga is kedvezőtlenül fog vélekedni az adott nebulóról. Ez tévhit! Megfelelő kommunikációval, s helyes pedagógiai attitűddel ez elkerülhető. E kiadvány ragyogó példája mindennek."
